Sióagárd –Leányvár
Margit-pince és Hímzésmúzeum
Faddi Varga János királyi főszakács és fia II. Varga János királyi szakácsmester által készített Mátyás-korabeli reneszánsz lakomák, halvacsorák, vadászvacsorák és egyszerű népi ételek, bográcsételek muzeális borokkal. Műsor: népmese, néptánc népzene
Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteménye, mely az országban egyedülálló sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet mutatja be az 1800-as évektől napjainkig.
Sióagárd
Tájház
Középparaszti porta 1939.
A színes népviseletéről, hímzéseiről híres, a Sárközhöz sok szállal kötődő Sió menti falu néprajzi gyűjteménye egy XIX. századi parasztporta épületeiben látható. A tisztaszoba, a konyha, a lakószoba, a kamra, a kocsiszín és az istálló berendezésének korát egy 1895-ös évszámú virágozott sarokpad mutatja. A régi bútorfestő stílust a konyha falába beépített tékaajtó képviseli. A telek elején lévő kisházban agárdi hímzéseket, viseletet és egyéb néprajzi tárgyakat állítottak ki.
Templom
A település központjában álló templom 1886-ban épült. A valamikori Agari pusztának már 1334-ben volt fatemploma és papja. 672 évvel ezelőtt aztán nőtt a település 1747-ben az akkori uraság gr. Trauthson János szekszárdi apát, bécsi érsek Szt. János tiszteletére Agárdnak templomot építtetett.
A második templom 150 évig szolgálta a híveket és az Istent. Ekkorra annyira tönkrement, hogy le kellett bontani.
1879-ben Sághy Pált nevezték ki Agárdra plébánosnak, aki költséget nem kímélve makacs konoksággal járt a közalapítványi hivatalhoz, a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz, hogy a községben templom épüljön.1886. március 10- én letették a templom alapkövét, december 18-án pedig már szentségimádást és szentmisét tartottak a templomban, amit Nepumuki Szt. János tiszteletére szenteltek fel.
Kövesdi Mihály naiv festő állandó kiállítása a Művelődési Házban